Probléma:

Sok vállalkozás jut el arra a pontra, hogy belevág egy új projektbe, vagy olyan tevékenységgel egészíti ki a portfólióját, amelyhez időszakosan szüksége lenne megfelelő szakértelemre, ehhez viszont egyrészt nem szeretne munkavállalót alkalmazni, másrészt a rizikót sem szeretné vállalni, hogy esetleg a kiválasztott munkavállaló nem felel meg az általa támasztott elvárásoknak. 

Megoldás:

1. akvizíciós vagy finanszírozási döntések meghozatalához szükséges kontrolling szemléletű értékelések készítése; 
2. üzleti tervek felülvizsgálása, üzleti tervek értékeléséhez szükséges adatigények összeállítása, majd a kapott információk elemzése és komplex kiértékelés készítése, megvalósíthatósági elemzés a szakmai és piaci ismeretek alapján; 
3. tartalomhoz kapcsolódó szakmai kérdéssor összeállítása, kritikus pontok megnevezése. 

Probléma:

 Gyakran tapasztaljuk kontrollerként, hogy a könyvelés önmagában nem minden esetben követi az üzletmenetet. A könyvelést számlaközpontúság vezérli, azaz amikor a számla kiállítása megtörténik, vagy amikor a számla beérkezik, akkor kerül könyvelésre és arra a hónapra vonatkozik (feltéve, hogy van havi szintű könyvelés). Ezért előfordulhat olyan, hogy a könyvelő által küldött havi adatok között nagyon nagy az ingadozás, például egyik hónapban azt látjuk a számokból, hogy rengeteg veszteséget termeltünk, míg a következő hónapban nagyon nagy nyereségünk lesz, mindeközben a valós tevékenységünk kiegyensúlyozott volt.

Megoldás:

1. döntéshozatali szempontok alapján, a számviteli törvények keretein belül maradva javaslatokat készítünk a könyvelés átalakítására;
   1. a. meghatározzuk a legfontosabb költségtípusokat, amelyeket elkülönülten szeretnénk követni; 
   2. b. a számlák könyvelésének időszakát céljainknak megfelelően állítjuk be (pl., ha pontosan szeretnénk látni melyik hónapban milyen eredménnyel dolgoztunk, az adott időszakra vonatkozó számlákat, függetlenül a beérkezési idejüktől vagy kiállítási dátumtól egységes elv alapján könyvelünk a megfelelő időszakra); 
2. az üzletmenetet és a könyvelést összehangoljuk, azaz amiről tudunk, hogy megvalósult termelés vagy szolgáltatás, de még vagy nem számláztuk ki, vagy nem érkezett be a számla, elhatárolásként lekönyveljük, hogy teljes képet lássunk, hiszen ezekkel a bevételekkel és költségekkel számolnunk kell; 
3. igény szerint havi/negyedéves eredmény riportokat állítunk össze; 
4. elkülönítjük a rendes üzletmenethez kapcsolódó és a rendkívüli tételeket, hogy valós eredménytermelő képességet vizsgálhassunk, mindezt tevékenységi körökre vagy termékcsoportokra szétbontva. 

Probléma:

A könyvelő általában jóval az adott hónap lezárását követően készíti el időszakos eredmény- kimutatását, amiből levont következtetések és reagálás már adott esetben későn történik meg, így akár sok veszteséget jelenthet, ha az információ később áll rendelkezésre. A könyvelés általában csak aggregált számokat tartalmaz, azon belül az egyes tevékenységek, termékek, szolgáltatások értékelése ritkán oldható meg. 

Megoldás:

1. A teljesítmények, hatékonyság növeléséhez fontos a célok megfogalmazása, lebontása, majd a folyamatos monitoring. Ennek érdekében elkészítjük az éves üzleti tervet, melyet lebontunk a termelékenység fő mutatóira vonatkozóan, havi vagy akár napi szintre, ezt követően elkészítjük a napi, heti, havi riportokat, melyekkel könnyen követhetővé válik a tevékenység; 
2. Sok esetben nehéz azonosítani, hogy a különböző termék- vagy szolgáltatáscsoportok közül melyik milyen költségvonzattal, eredményességgel járul hozzá tevékenységünkhöz. Mi részekre bontjuk, majd elkülönítjük a költségeket, vagy a megfelelő elvek kiválasztásával szétosztjuk azokat, hogy egyértelműen eldönthető legyen mi milyen eredményt hoz.